Drágakőnagyker

Gyémántok garantált minőségben elérhető áron

Tudnivalók a gyémántokról

A köztudatban az él a gyémántról, hogy a legritkább és emiatt legértékesebb drágakő a Földön. A valóságban egyáltalán nem így van: bolygónk egyik legkeményebb (a wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit keményebb csak nála) természetes ásványa nem olyan ritka, bár képződéséhez speciális körülmények kellenek. Értékét elsősorban nagyfokú keménységének köszönheti, amely – többek között – ipari felhasználásra is alkalmassá teszi.

A természetes gyémánt

A gyémánt nagy széntartalmú anyagokból, magas nyomáson (kb. 4500-6000 MPa) képződik, 900-1300 °C közötti hőmérsékleten. A drágakövek között ez az egyetlen vegytiszta elem, mivel a gyémánt a szén egy allotróp módosulata, kizárólag szénatomokból épül fel.

Gyémántbányászat

Bár sok helyen is bányásszák világszerte, de a gyémánt kitermelés 99%-a a valóságban egyetlen család kezében összpontosul. Szinte minden kitermelt és értékesítésre kerülő gyémánt az Oppenheimerek kezében lévő Dél-afrikai bányákból származik, s a család gondosan ügyel rá, hogy ne értékesítsen túl sokat a kövekből és ezáltal magasan tudja tartani azok értékét.

A gyémánt legfőbb jellemzői

A kerek, brilliáns csiszolási formájú gyémánt bír a legnagyobb ragyogással minden irányban, így ez a fajta csiszolási mód a meghatározó a piacon. A kereskedelemben a gyémántokat a 4C, azaz az alábbi jellemzők alapján lehet besorolni: Cut (csiszolási forma), Clarity (tisztaság), Colour (szín), Carat (karát).

Csiszolás, csiszolási forma:

A gyémánt különleges fényvisszaverő képessége, brillanciája (tüze) megfelelő csiszolással fokozható: a briliáns csiszolású gyémánt 100%-osan képes visszaverni a befogadott fényt. Ezt a fajta csiszolási módot elsősorban ékszerekbe szánt köveknél, illetve kifejezetten fényszórásra épülő (pl. lézeres) műszaki berendezéseknél alkalmazzák. Keménysége miatt a gyémánt csakis saját porával csiszolható.

Tisztaság:

A tisztaság azt mutatja meg, hogy található-e hiba (mikroszkópikus repedés, belső gyémántkristály, stb) a drágakőben, és ha igen, az milyen mértékű. Minél nagyobb vagy több zárvány található benne, a gyémánt értéke annál alacsonyabb lesz, mivel fényvisszaverő képessége, átlátszósága romlik.

  • IF – tökéletes tisztaságú gyémánt
  • VVS1, 2 – rendkívül apró, szakértők számára is csak nehezen felfedezhető zárványokat tartalmaz
  • VS1, 2 – nagyon kicsi, csak tízszeres nagyítással észrevehető zárványokat tartalmaz
  • SI1, 2, 3 – tízszeres nagyítóval könnyen felfedezhető zárványokat tartalmaz
  • I1, 2, 3 – közepes, szabad szemmel is látható zárványokat tartalmaz
  • P1, 2, 3 – nagy, szabad szemmel is jól látható zárványokat tartalmaz

Szín:

A legértékesebb gyémánt a „fehér”, azaz színtelen gyémánt, amely tökéletes tisztaságú. Emellett rengeteg színben előfordulhatnak, a zárványban lévő anyagtól függően kapják színezetüket. A színes, de átlátszó gyémántokat Fancy gyémántoknak nevezik.

  • D, E (River) – kitűnő fehér
  • F, G (Top Wesselton) – finomfehér
  • H (Wesselton) – fehér
  • I, J (Top Crystal) – gyengén árnyalt fehér
  • K, L (Crystal) – árnyalt fehér
  • M, N (Top Cape) – gyengén sárgás
  • O, P (Cape) – sárgás
  • Q, P (Light Yellow) – gyengén sárga

Karát:

A gyémánt súlyegységét jelölő karát (carat, ct) nem azonos az arany ötvözetét jelző karáttal. A gyémánt karát súlya 1913 óta egységesen 200 mg. A drágakövek értékét karátárban határozzák meg, azonban ez nem lineárisan növekszik: pl. egy 2,0 karátos gyémánt akár négyszer annyiba kerülhet, mint 1,0 karátos társa.